Lakásbiztosítás

Lakásbiztosítási díjnemfizetés esete

Igen furcsa, törvényben szabályozott dolgok kapcsolódnak a lakásbiztosításhoz, amelyre sokan csak akkor jönnek rá, ha amikor problémájuk támad az adott szabállyal. A legtöbb ilyen eset a válság során egyre elharapódzó díjnemfizetések körül alakultak ki, ugyanis ezek szabályozása olyan dolgokat tartalmaz, amely kiverhetik a jogilag érzékeny embereknél a biztosítékot- pedig nincs min csodálkozni rajtuk. Nézzük ezt a két, általánosságban sokat bírált szabályt. Tovább olvasom →

Bár nem tartozik szorosan a lakásbiztosítások témájához, mégis érdemes kitérni a január végén gyakorlatilag lezárult (eddig kellett leadni az igazolást, hogy megvan rá a kívánt összeg) végtörlesztési ügyek margójára – a lakossági panaszukra és megoldási lehetőségeikre. Először is szögezzük le: a mintegy 160 ezer végtörlesztő árfolyamvesztesége összességében mintegy 336 milliárd forinttal kurtította meg a bankok készleteit (igaz ennek 30 százalékát leírhatják a különadóból, de még így is jó 210 milliárdnyi mínuszról beszélünk). Vagyis a bankoknak nagyon nem volt érdekük a sikeres végtörlesztés – ezért emelték meg együtt a forintalapú hiteleik költségeit is – így ahol lehetett, és ahol a törvény engedte, akadályozták a sikeres végtörlesztés lehetőségét. Ezzel járta meg most jó néhány haza állampolgár. Tovább olvasom →

Egy igen furcsa, de mindenképpen tanulságos kis értekezés, elképzelt jövőt bemutató kis cikk jelent meg az időképen, amely egy 1859-ben tapasztalt méretű napkitörés lehetséges hatásaira hívja fel a figyelmet. Noha ha ilyen jövőre azért bizonyára nem kell számítanunk, mindenképpen érdekes elemezni, hogy mit okozhat egy átlagosnál méretékekkel nagyobb napkitörés bolygónkra. Már csak azért is, mert a digitális technológia fölénye a hadászaton keresztül szinte minden helyre beette magát, és ezen adatok elvesztése jól ismert, és eddig megszokott életvitelünk teljes újragondolására is késztethet minket.

Gazdasági káosz

Komolyabb napkitörés még nem történt az információs szupersztráda korának térhódítása óta, így az eseményeket is szinte lehetetlen megbecsülni. A napkitörés mind az erőműveket, mind az elektronikus eszközöket, és a mágneses adattárolókat megrongálná, használhatatlanná tenné. Ha napkitörés közben kiég a mikrónk, tönkremegy az épp bekapcsolt laptopunk, vagy annyi a winchesterünknek, annyira nem katasztrófa: lakásbiztosításunk téríti a károkat, és előbb utóbb veszünk másikat- az erőműveket pedig előre le lehet állítani. A GPS a műholdak, a telefonok és a wifi halála sem lenne akkora katasztrófa. néhány hétig kibírná az emberiség, annyi idő után pedig nagy valószínűséggel úgyis helyreállna minden.

Azonban mi a helyzet a felbecsülhetetlen adatokkal – legyen szó jelszavakról, elektronikus számlákról, több éves-évtizedes, elektronikusan tárolt munkáról. Ezek biztosításával nem sokan foglalkoznak, ráadásul cégek százezreit semmisítheti meg ezen adathordozók végleges megsemmisülése- és eddig nagyon kevés olyan cég van, akik nem mágneses háttértárolón tartják az adataikat. Virtuális pénzeink elveszhetnek, a tőzsdék leállhatnak, az egész gazdaság összeroskadhat – mivel papíron már nem vezetik ezeket a folyamatokat. Lehet, jobb lenne felkészülni egy napkitörésre?

Egy-két nagyobb állami megrendelés képes eltartani egyetlen gigacéget – mint azt tapasztalhatjuk az építőiparban is (a Vegyépszer épp csőd felé tart, míg az MSZP-érában hanyagolt Közgép sokmilliárdos megrendelésekhez jut). Hasonlóan nagy megrendelő a Magyar Katolikus Egyház is, főleg ingatlanbiztosítás terén. Elvégre több mint ötezer ingatlan van a tulajdonában (templomok, érseki rezidenciák, iskolák szociális intézmények), és ehhez még hozzájönnek a különböző telkek, szőlősök, és egyéb területek is. Tovább olvasom →

A környezettudatos szemlélet eléri a lakásbiztosításokat is

Immáron világunk egyre több szolgáltatása kezd megzöldülni – ez trend éppúgy igaz a fejlődő Indiában, mint a fejlett Európában, vagy a kusza amerikai kontinensen. Egyre több a tudatos vásárló, aki nem csak a gagyit és a mérgező összetevőket kerüli, hanem egyre inkább odafigyel, hogy mekkora ökológiai lábnyomot hagy maga után – tehát az, amit megvásárol, az mennyire szennyezi használat közben, és mennyire szennyezte előállítása közben a környezetét. Ezt leginkább megújuló, közel nulla CO² kibocsájtású energiahordozók hasznosításával próbálják elérni, amelynek legnagyobb piacai a gépkocsigyártás, és a lakások energetikai ellátása. Tovább olvasom →