Lakásbiztosítás

Számtalan tényező szólt a mellett, hogy a viszontbiztosítók meg fogják növelni az áraikat, és ekképp számtalan biztosítás ára nő szerte a világban – legfőképp a mezőgazdasági- a céges-, és a lakásbiztosításoké. Ám az áremelés valószínűleg nem fog bekövetkezni a minap lezárt egyeztetések alapján, hála a természeti katasztrófák hiányának. A világban ugyanis (az Egyesült Államokat kivéve, amely piacáról külön bekezdésben fogunk értekezni) tavaly és az idei negyedévben nem következett be számottevő kárral vagy halálesettel (viszontbiztosítói szemmel nézve) járó emberi- vagy természeti katasztrófa, ez pedig jelentősen megnöveli a viszontbiztosítók működési eredményeit. A 2011-es 120 milliárd dolláros (főként Fukushimának köszönhető) kárkötelezettség tavaly jelentősen, 65 milliárdra apadt, és 27 ezer helyett „mindössze” 9500an vesztették életüket katasztrófák következtében.

A viszontbiztosítók finanszírozásai is meglódult: a tőkepiacról 35 milliárd dollár érkezett 2012-ben, míg egy évvel korábban csak 27 milliárd, így tevékenységük jóval könnyebben finanszírozható. Roppant mód növekszik az úgynevezett katasztrófakötvények népszerűsége is. Ennek lényege, hogy a befektetők által vásárolt kötvények ellenértékéből finanszírozzák a viszontbiztosítók a nagyobb katasztrófákat – ám ha ilyen nem következik be, akkor a befektetett pénzt akár egy év alatt 20 százalékos haszonnal is visszakapják az ügyfelek (igaz, több katasztrófa esetén az egészet elbukhatják). Ugyanakkor ezzel a korábbi pénzügyi biztonság is felborul, hiszen a viszontbiztosítók anyagi helyzete sokkal jobban függ a befektetők hangulatától, mint korábban – és ez egyes elemzők szerint számos kockázatot rejt magában. A kockázatok szerkezete is megváltozott: aszálykárokra például a tíz évvel ezelőtti állapotok közel hússzorosát fizetik ki a biztosítók.

Az Egyesült Államok piaca teljesen más. Egyrészt mert tavaly ott következett be az egyetlen nagyobb természeti katasztrófa (a Sandy szuperhurrikán), és az összes viszontbiztosítók által fedezett biztosítási kiadás 90 százaléka erre az államközösségre jutott. De önmagában még ez sem eredményezhetne áremelést az amerikai piacon (amely az ottani mezőgazdasági és lakásbiztosítások árának megugrásához vezetne), azonban van más tényező is. Nevezetesen, hogy az amerikai törvényhozás tárgyal arról, hogy a külföldi biztosítók adókedvezményeit elvegyék, amely igencsak érzékenyen érintené a viszontbiztosítókat – és amely ott komoly áremelkedést hozhatna magával.

A hó és fagy tombolása után ezúttal a spontán lecsapó, sokszor egy óráig sem tartó, ám rendkívüli intenzitású, és roppant gyorsan vonuló viharok terrorizálják kishazánk lakosságát – no és az ingatlanjaikat. A négy legnagyobb lakásbiztosítóhoz (A piacvezető Aegonhoz, valamint az Allianzhoz, a Groupamához és a Generali Providenciához) több ezer panaszbejelentés érkezett a múlt csütörtöki viharkárok kezdete óta – amiben a tegnapi felhőszakadás adatai még nincsenek is benne. Az ingatlanokban és a mezőgazdasági szektorban keletkezett kár összege feltehetően eléri a 600 millió forintot – amiből mintegy 400 milliónyit a biztosítók lesznek kénytelenek kifizetni a lakásbiztosításokon és mezőgazdasági biztosításokon keresztül. Egy jóval kisebb szeletet pedig a casco kárfizetések is elvesznek. Tovább olvasom →

Hatalmas port kevert a kormány legújabb, kétségtelenül nem teljesen végiggondolt kampányötlete, a szolgáltatók pénztárcájából kényszer-finanszíroztatott rezsicsökkentés – ennek margójára írnánk pár mondatot. Az OTP Lakástakarék friss felmérésből kiderül, hogy öt év alatt megtérülhet az energetikai korszerűsítés által befektetett pénz, ha minden energiatakarékossági tényezőt figyelembe veszünk, a fűtésszámláink pedig hosszú távon nem 10, hanem 20-35 százalékkal is csökkenhetnek – de a valóban rosszul szigetelt házaknál 50 százalék sem elképzelhetetlen. Ráadásul ezzel munkahelyek tízezrei jelennének meg a halódó építőiparban, így a beruházás egy része adók formájában, másik része a belső fogyasztás élénkülése formájában visszaömlene az államkincstárba. Ráadásul a lakásnál értéknövekedés keletkezne, tehát a tulajdonosok még gazdagabbak is lennének (az egyedüli „gondjuk” ezzel az lenne, hogy ezt a lakásbiztosításokba is bele kellene foglalni). Tovább olvasom →

A TÁRKI legújabb felmérésben azt vizsgálta, hogy mennyire képesek a magyarok pontosan megbecsülniük ingatlanuk értékét. Ehhez két kérdést tett fel a megkeresetteknek (ami 2-3 százalékos statisztikai hibahatáron belüli eltéréssel országos lefedettséget és átlagot tükröz). Az egyik az volt, hogy a tulajdonosok szerint mennyit ér valójában az ingatlanuk, majd azt, hogy szerintük mennyiért tudnák az a jelenlegi piaci körülmények közt értékesíteni. Ezt összevetették a KSH legfrissebb adatok (2012 I-III. negyedévének áltagos) értékének régióra való becsült adatával. Érdemes megjegyezni, hogy a KSH adatokban az új lakásértékesítést nem kezeli külön, így az itt kijött értékét elviekben kicsit a magasabb, mint a valós átlagár, azonban ezt korrigálja egyrészt, hogy alig több mint tízezer új lakást adtak át 2012-ben, másrészt a lakásárak valamelyest csökkentek a megkérdezés idején a KSH adatokhoz képest). A felmérésből kiderült, hogy a négyzetméterre vetített ingatlanárak annál jobban csökkennek, minél kisebb közigazgatási egységhez tartozik a település – és az is, hogy a magyarok átlagosan jócskán alábecsülik az ingatlanuk értékét. Tovább olvasom →

A magyar ingatlanpiacon az árak tovább folytatják esésüket – bár ez közvetlen a válság kitörése utáni mértékhez képest inkább csak ejtőernyővel való szállingózásnak nevezhető. Azonban a világ többi táján (elsősorban Európán kívül), már beindult annyira a gazdaság, hogy a külföldi vevők fantáziát lássanak a tulajdonképpen alul értékelt ingatlanokban. Igaz továbbra is kiadható, tehát városi, és egyetem közeli (vagy cégeknek kiadható) ingatlanok vannak túlsúlyban a külföldi, elsősorban befektetési céllal vásárolt ingatlanoknál, de a vásárlások száma szép lassan növekszik (igaz nem éri el a válság előtti szintet).

A Duna House statisztikái szerint a 2010-es 1019 ingatlanszerzés után idén több mint 1100 külföldi kezébe került magyar ingatlan. Bár hiába Európán kívül pörög a gazdaság, a legtöbb vevő a félig európai Oroszországból érkezett (445 vásárlás) és a bronzérmes is az öreg kontinensen elterülő Ukrajna lett (128 megvásárolt ingatlannal). A második helyen pedig Kína a befutó, 150 darabbal. Az ok egyértelmű: olcsó, nincs komoly mértékű ingatlanadó, és a lakásbiztosítási árak is elég mélyen vannak ahhoz, hogy a fenntartási költségben ne foglaljon el kiemelt helyet – vagyis megéri.

Egy panellakás – vagy bármilyen más, hasonló társasház – biztosítása egészen más, mint egy hagyományos lakóingatlan esetében. Ennek oka, hogy minden panellakáson van lakásbiztosítás, akár kötöttünk rá, akár nem. Ezt ki is fizetjük, ugyanis ennek díja benne foglaltatik a közös költségben, amit a lakás után fizetnünk kell. Felmerülhet a kérdés, hogy miért kössünk rá egy lakásbiztosítást, ha már van rajta egy? A válasz egyszerű: a panellakások biztosítása csak az ingatlant biztosítja, az ingóságokat nem. Tovább olvasom →