Problémák a lakásbiztosítással

Viszonylag sokszor panaszkodnak fórumokon olyanok, akik már eladták az ingatlanjukat, de a lakásbiztosításukat előzőleg kezelő biztosító a mai napig bombázza őket a csekkekkel, sőt még felszólításukat is küld. Ilyenkor nem a biztosító a hülye, ugyanis nekünk minden lényeges módosulásról 8 napon belül bejelentési kötelezettségünk van a biztosító felé – ha ezt nem tesszük meg, akkor jogosan követeli rajtunk a havidíjat. Így ha eladjuk a lakásunkat, akkor írnunk kell a biztosítónknak, hogy a biztosítást érdekmúlás miatt felmondani vagyunk kénytelenek – ezt a biztosítónak el kell fogadnia.

Tudás is kell a lakásbiztosításhoz

Hiába léptük át a pénz küszöbét, és választjuk meg igényesen a lakásunkat védő biztosításokat, azok ismeretei nélkül sokszor nem tudjuk hatékonyan kihasználni a bennük rejlő potenciált. Egy nemzetközi felmérés szerint a megkérdezettek 77 százaléka tartja bonyolultnak a biztosítási szektort – annak is leginkább a kárrendezési részét, no meg a szerződések végeláthatatlan hosszát is sokan kritizálták. Érdemes például tudni, hogy ha nem teszünk meg mindent egy kár beálltakor a kárenyhítésért, akkor a biztosítónak sokszor nem kötelező kifizetnie a kárt. Az Indra (Biztosítottak Országos érdekvédelmi Egyesülete) ezért is tesz fel a honlapjára különböző tudásteszteket, hogy a biztosítottak megismerhessék, és játékos formában fejleszthessék a biztosításokról szóló tudásukat, ezzel bővítve a tudatos fogyasztói magatartás skáláját.

Lakásbiztosítás: Akiket a Széll is fúj

A gond nem a sárga-csekk adóval, vagy a telefonadóval van: bár azok is sújtják a devizahiteleseket, de az korántsem rájuk fókuszál, így ez nem vetető a programot elviekben kidolgozó Matolcsi György szemére. Az egységesített biztosítási adó már annál inkább: ez 10 százalékkal fejeli meg a lakásbiztosítások éves díját, amely egy átlag a magyar honpolgár számára évi 2200-5500 forintnyi pluszköltséget jelent. Mivel hitelre vásárolt ingatlanra kötelező lakásbiztosítást kötni, így a devizahitelesek 100 százalékát fogja érinteni az említett úja adó, amely ráadásul szintén a lakásra – pontosabban a hozzá felvett hitelre – megy el. Bár még törvénybe nem foglalták az új adót, nehezen elképzelhető hogy a devizahitelesek számára elengednék az új adót, főleg ahogy az államkincstárnak jelenleg minden fillérre szüksége van ahhoz, hogy az Unió felé megígért hiánycélt tartani tudják.

Újragondolják a lakásbiztosítás szerződést?

A plusz kiadásokat kifejezetten nem szerető lakosság várhatóan mindent meg fog tenni azért, hogy minimalizálja majd a „veszteségeit”, s ekképp rengeteg biztosítást újra fog gondolni, hogy hol köthetné meg olcsóbban. Elképzelhető, hogy a biztosítók sok helyen különböző kedvezményekkel és meginduló árversennyel „elnyelik” majd az áremelkedést, ahogy azt történt a baleseti adó esetében is. A lakásbiztosítás azért érdekesebb e szempontból, mert itt van a legtöbb „alvó” szerződés. Sok lakásbiztosítást ugyanis már egy évtizede, vagy még régebben nem gondoltak újra, amelyek árai és szolgáltatásai még az adó bevezetése előtt se lennének versenykepések, hát még a 10 százalékos extrával megbolondítva. Mivel ezt a 10 százalékos sokan kívánják majd kikerülni, ezért nagyon sok helyen szóba kerülhet meglévő biztosításuk lecserélése – amely nagyobb versenyre ösztönözheti a biztosítókat.

Növekvő lakásbiztosítás árak

Míg itthon több éve nem túl meredek áresést lehet diagnosztizálni a lakásbiztosítások piacán – miközben folyamatosan bővülnek a szolgáltatások köre és minősége is -, addig a külföldön leginkább az áremelkedés az iránymutató. Igaz van hat nagyobb piac, akik „követik a példánkat” (Kína, Franciaország, Németország, Dél-Afrika, Spanyolország és az Egyesült Arab Emirátusok), de a többségben inkább az enyhe áremelkedés dívik. Az Egyesült Államok ez alól is kivétel t jelent, ott ugyanis az átlag lakásbiztosítási díjak tíz, a katasztrófaövezetekben fekvőké pedig kis híján 20 százalékkal emelkedtek egy év alatt. A trend addig tarthat ki, amíg földanyánk dühe le nem csitul, vagy amíg a biztosítók el nem érnek egy olyan pontot, amelyet a lakosság már nem hajlandó finanszírozni.

Választék – jön az okos lakásbiztosítás is?

A smart-home rendszer a házban található elektronikai készülékek összekapcsolását és teljes automatizálását jelenti. Minden egyes elektronikai berendezéshez kell telepíteni egy modult – már amelyik nem rendelkezik alapvetően ilyennel –  és kell egy ezen modulokat irányító közpinti vezérlő. Ezt tudjuk otthon távirányítóval vagy akár munkahelyről internet segítségével elérni – ekképp bármikor elindíthatunk egy mosást, átállíthatjuk a fűtést vagy felvehetjük a kedvenc filmünket, miközben az otthonunk közelében nem vagyunk. Sőt, a fejlettebb rendszerek már érzékelik az időjárás és a napszakok váltakozását, így előre beprogramozott önálló életre is képesek. Furcsa mód egy ilyen berendezéssel ellátott ház lakásbiztosítása nem drágább, mint egy átlagosé. Ugyanis bár rengeteget érnek a benne lévő berendezések, a ház automatizálása végett a balesetek előfordulási esélye is sokkal csekélyebb és a betörőknek is nehezebb dolguk van – amit a biztosítók általában figyelembe vesznek.

Kedves biztosítók: Innen már csak egy lépés az okos lakásbiztosítás

Legyen naprakész a lakásbiztosításban is!

Magyarországon több mint hárommillió lakás rendelkezik lakásbiztosítással, ám ezen belül mindössze kicsivel több, mint egymillió az olyan biztosítás, amely valójában meg is felel a lakás valós értékének. Amikor ez nem történik meg, akkor a legtöbb esetben alulbiztosítottság jön létre- tehát a biztosításban szereplő összeg nem éri el a lakás valós értékét. Ezért érdemes két-három évente legalább, és nagyobb felújítások/bővítések esetén mindenképp frissíteni lakásbiztosításunkat. Az értéknövekedés miatt általában feljebb kúszna havi biztosítási díjunk, de a piaci verseny miatt az árak szépen lassan csökkenek, és a két tényező általában kiüti egymást. Akkor is érdemes frissíteni, ha évek óta nem történt nagyobb értéknövekedés az ingatlanon, mert akkor a fenti tényező miatt havidíjunk fog némileg csökkenni.

Jó gazda, jó lakásbiztosító

A szlovák kulturális minisztérium jó gazda volt, hisz olyan lakásbiztosítást kötött az épületre, amely egy év alatt 13,3 millió euró kifizetését engedi, és benne lévő kiállítás műtárgyaira további 3,3 millió eurós biztosítás volt érvényben. Így a becsült nyolc millió eurós kárra biztosan van fedezet: hiába égett le tetőszerkezet, olvadt el a vár három harangja és semmisült meg több kiállított műtárgy is. A Generali Slovako pedig jó biztosító volt, hisz különösebb mérlegelés nélkül heteken belül elutalt 2 millió eurót, hogy a helyreállítási munkálatokat minél előbb el lehessen kezdeni- így kerülhet sor a szeptemberi újbóli megnyitásra.

Harmadik út

Egy harmadik megoldást pedig a Nemzeti Eszközkezelő bevonása volt, amely több ezer ingatlant vett át a bankoktól, és adta újra bérbe a volt tulajdonosoknak (akiknek elővásárlási jogot is biztosít, és a tervek szerint, a család anyagi helyreállása után vissza is veszi majd az ingatlant). Ennek bérleti díja igen kedvezményes: az ingatlan forgalmi értékének 1 százaléka, leosztva 12 havi részre. Vagyis egy nyolcmilliós ingatlan esetén mindössze havi 10.000 forint. (Az épülő Ócsai szociális családiház-program ingatlanjainak bérleti díja még enne is olcsóbb lesz, évi 1 százalék.) Ráadásul a lakásbiztosítás díjait is „átvállalja” az állam: mivel ő a tulajdonos neki kell rendeznie, és nem lehet rossz gazda, tehát a biztosítást minden bizonnyal meg fogja kötni.

Komoly kedvezmény

Jelen helyzetben március 12. és 26. közt 50 százalékos kedvezménnyel, azaz fél áron köthetnek „Otthon IV” nevezetű lakásbiztosítási csomagot azok, akik megfelelnek néhány egyszerű követelménynek. Egyrészt átlagos házban laknak (az ingatlan fala, nem vert fal, nem vályog, nem fa, tetőzete pedig nem nád és nem fazsindely), a lakás saját tulajdonban van, nincs kiadva, és állandóan lakott ingatlanról van szó. Fontos, hogy ez csak új ügyfelekre vonatkozik: meglévő Aegonos lakásbiztosításokat nem lehet ezzel a konstrukcióval lecserélni. Itt meg kell jegyezzük, hogy a lakásbiztosítás fix lejáratú, egy éves szerződés, így akinek az évfordulója nem esik a megadott határidő környékére, az sajnálatos módon nem élhet a lehetőséggel, még ha szeretne is.